56 mm

56 mm

Két hete megvolt az utolsó kontroll Szűcs doktornál. Azért akárhogy is, minden alkalommal ugyanúgy izgulok. Akkor is. De túl vagyunk rajta, 10 hetes és 5 napos, 37 mm az ülőmagassága volt a kisbabánknak. A vizsgálat közben elkezdett mocorogni, kalimpált a kezével, lábával, nagyon cuki volt ☺

Az előtte eltelt időben háromszor voltunk kontrollon, az első alkalommal ikerterhesség volt a diagnózis, óriási meglepetésünkre. Persze ez a stimulációknak köszönhető, hiszen nincs egyikünk családjában sem természetes ikerpár. Két hét múlva, az ominózus szívhang vizsgálaton azonban kiderült, hogy az egyik petezsák üres volt, tehát egy babánk van. Az ominózus szívhangvizsgálatra úgy mentem be, hogy kezem-lábam remegett, nem tudtam kitörölni az agyamból az előző évi eseményeket. Tudtam, ha ezen túl leszek, csak akkor tudok megnyugodni igazán. Kerestem a jeleket, hogy ez most másképp alakul, mint az előző, de a jelek nem különböztek, ami annyit jelent, hogy nem voltak jelek. Ugyanúgy – és az a mai napig így maradt – semmi émelygés, semmi hányinger, hasfájás, mellfeszülés, bármi, amiről az ember hall. Szerintem ez csak egy városi legenda ☺. Ha nem tudnám, hogy terhes vagyok, nem venném észre semmiből.

Orvost is ajánlott nekünk Szűcs doktor, dr. Zsolnai Csaba személyében, aki a 13. kerületben rendel. Tegnap voltam nála először, a kisbabánk ülőmagassága már 56 mm, Zsolnai doktor pedig nagyon szimpatikus volt. Azt mondta bármikor hívhatom (éjjel-nappal), ha problémám van, ami már önmagában nagyon megnyugtató, még akkor is, ha remélem, hogy erre nem lesz szükség. Három hetente fogok hozzá járni, igaz, hogy hozzá csak egyedül tudok menni, mert a várója nagyon pici, és itt csak lányok / nők voltak, nem úgy, ahogy a BMC-ben hozzászoktam, hogy sokan a párjukkal jönnek, és Szűcs doktornál még a vizsgálatra is bejöhetett velem Feri, mellőlem, velem együtt nézegethette a monitort.

Sokat gondolkoztam azon, hogy minek köszönhető, hogy sikerült spontán teherbe esni, és arra jutottam, hogy több mindennek is, de valahogy akkor decemberben minden összejött:

1.    Q10
2.    kineziológus
3.    karácsonyi szünet

A Q10-et a rossz AMH eredményem miatt szedtem, ami meghozta a várt csodát, a tavalyi 0,4-es eredményem után novemberben 1,2 lett. Novemberben jártam kineziológusnál is, ami egy nagyon pozitív élmény volt, de nem gondoltam bele semmi többet, mint amennyinek utána éreztem, hogy adott egy kis pozitív töltetet. Utána csinálgattam a “házi feladataimat” (hol szorgalmasan, hol kevésbé szorgalmasan), de egy-két dolog maradt, amit még most is követek, pl. kitettem a ruhásszekrényemre a pozitív és ösztönző gondolatokat, esténként végiggondolom, mi volt azon a napon a 3 jóság, 3 szépség, 3 szeretet; reggelente kívánok valamit, este pedig megköszönöm, ha megvalósult. Most így utólag már úgy gondolom, hogy ez is közrejátszhatott abban, hogy rá egy hónappal összejött a csoda.

És nem elhanyagolható az a tény sem, hogy decemberben két hét pihenés jutott, munka, stressz, idegeskedés nélkül, szinte csak semmittevéssel, kikapcsolódás és igazi családi kör Feri szüleinél. Szilveszter napján elmentünk Pécsre, három napot ott töltöttünk, és bár abból két éjszaka 38,3 fokos lázam volt, ennek ellenére nem voltam komolyan beteg, nap közben hatalmasakat túráztunk (a mínusz 10 fokban ☺). A szálloda csúcs szuper volt, nekem már önmagában az is egy élmény volt, hogy ott pihenhettem. És akkorra már ugye megfogant a kisbabánk (egész pontosan december 24-én, igazi karácsonyi kisbaba ☺.